Daily Sin

Mostanában kicsinek érzed a világot…

És mennél, és mennél, és mennél… De hová? És miért? Miért kicsi a világ? És melyik világ? A fizikai világ, ami körülvesz, vagy a belső világod vált kicsivé? Mert nem mindegy. Ha a belső, akkor annak a külső világ bármilyen messzesége sem lesz elég soha. Mehetsz bárhová, akkor is kicsi marad. Mert a lelked mindenütt ugyanaz. És ő már többre vágyik. Kinőtte azt a világot, amiben eddig élt. Már nem elég neki az, amit eddig kapott. Mert megnyílt, és meg akarja élni mindazt, amit érez, amit megismert. És menne, és menne, és menne. És vinne, és vinne, és vinne. Te pedig menj. Vele.

Napok óta tervezem az írást,de valahogy mégsem értem ide.Talán nem is baj,mert a gondolataim nem úgy jönnek,ahogy kellene…kesze-kuszák..

Május van,a szerelem hónapja…dúlhat a love… Már akinek… 😀 

Márciustól érezhetően itt a Tavasz,szinte aki egy kicsit is fogékony rá,alig bír magával…Legalábbis sok pasin észrevehető volt a “tavaszi zsongás”… de egyébként a nők is alig fértek a bugyijukba… Valaki elnyomta magában,valaki uralkodott felette,valaki nem  bírt magával… 😀 A természet erői,az ösztönök…hm,mind-mind tavasszal eluralkodnak az embereken is… Mégis mindebben van valami csodás bizsergető érzés,ami tetőfokára hág,ha tekinteted találkozik egy hasonló hullámhosszon,hőfokon égő személlyel… Na onnantól kezdődik a “cécó”(amit én mindig is imádtam)…A “játék”… Szemezések,szójátékok,huncut mosolyok… Igen,ez így mind szép és jó is lenne… 😀 ha ezek a személyek,már nem raktak volna máshol,más valakivel külön-külön “fészket”…  DE,ne felejtsük el,meg lehet húzni,hogy hol a határ,ki-hol áll meg…ki-mennyire veszti el a fejét… Önkontroll… Nem egyszerű,de nem lehetetlen… 

Most egyenlőre ennyi….Majd még jövök… Szép napot!

Végre péntek,mondom én,akinek tényleg,végre a hétvége közeledtét jelenti!

Nem írtam még sok-sok mindenről,de egyik lényeges dolog,hogy zeneimádó vagyok…minden műfajt szeretek…az majd a videókból ki is fog derülni.

Szép pénteki napot,időjárástól függetlenül!Lépnem kell,mert nekem nem sokára kezdődik a munka!

A TŰZ CSIHOLÓJA

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Jó reggelt! 🙂

Indulhat egy újabb csodás nap, a kihagyhatatlan reggeli kávémmal! ♥

Igyekszem majd rendszeresen blogolni,bár nem lesz túl egyszerű,de majd megoldom!

Már hiányzott az írás…Úgy kb. 10 évvel ezelőtt kezdtem egy blogot,amit évekig írtam,alakítottam,de aztán úgy hozta az élet,hogy befejeztem…lezártam…abbahagytam…és nem volt rá időm,hogy írjak,pedig nagyon jó lett volna kiírni magamból azt a sok mindent,ami történt.

Mivel nem éppen “mai csirke” vagyok,(harmincon túl…de még nem negyven…)egy felnőtt,komoly Nő, így a blogom is hozzám igazodva(követve hangulataimat,érzéseimet,gondolataimat,) fog alakulni 😀 (Igen,nevetek!! Mert lélekben, valahol még mindig , éppen csak elmúltam húsz… 🙂 ♥ )

 Szóval… ez olyan “személyes blog”..darabok belőlem…

Hát kezdődjön a nap,a blogolás,a kedvenc idézetemmel:

“Add meg minden napnak az esélyt,
hogy életed legszebb napja legyen!”
(Mark Twain)

További szép napot! 🙂

Télen a fák elhullajtják a leveleiket. Van, amelyiket ki is dönti egy-egy vihar, de a legtöbb türelmesen áll, és tűri a sorsát. Kitartanak esőben, hóban, szélben és fagyban. Állják a díszként hozzájuk tapadó glicerin esőcseppek, csillogó jégcsapocskák vagy a fehér hósipkák rohamát, nem törődnek velük. Nem aggódnak, amikor egy csillogó csecsebecse a földre zuhan. Állnak, és várnak, növekedésük ereje látszólag megtorpant. Belül azonban rügyek fejlődnek észrevétlen. Övék a belső természetükhöz hűségesek béketűrése. Ebből merítenek erőt, hogy kiállják az élet örömeit és viszontagságait, sem szerencse, sem balsors nem változtatja meg őket. Nekünk hasonlóan kell léteznünk. Akár felemel, akár porba sújt a sors, türelmesen bírjuk ki mindkettőt. Nem számít, mi van odakint, ha mindig hűek maradunk a belsőnkhöz.